A FORGALMAZÁSI, ÜGYNÖKI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI VERSENYSZABÁLYOK VÁLTOZÁS ELŐTT ÁLLNAK II.

Miről van szó?

Mielőtt a „DLC visszaszámlálás” következő anyagai révén elmerülnénk a vertikális megállapodásokban jellemzően előforduló egyedi versenykorlátozásokban, érdemes elsőként az értékesítési rendszerek fő típusaira összpontosítani. E típusok közé tartozik a kizárólagos forgalmazás, a nem kizárólagos vagy ingyenes terjesztés, a szelektív forgalmazás, a franchise és az ügynöki megállapodások. A szállítók választhatnak egyetlen rendszert, amely lefedi a teljes EGT-t, de kombinálhatják is az értékesítési rendszereket. Ez utóbbi áll fenn például abban az esetben, ha a beszállító az EGT bizonyos részein kizárólagos forgalmazást, más részein pedig szelektív forgalmazást alkalmaz.

Alternatíva lehet (jelentős versenyjogi vonatkozásokkal) a termékek vagy szolgáltatások értékesítésének vertikális integráció útján történő megszervezése. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül maga a szállító végzi az értékesítést, vagy azt egy ugyanazon irányítás alatt álló csoporton keresztül teszi.

Az ilyen vertikális integrációs modell nem tartozik az EUMSZ 101. cikk hatálya alá (a Szerződés e rendelkezése vonatkozik a versenykorlátozó megállapodásokra). Ennek oka egyszerű. Az EUMSZ 101. cikkének alkalmazásához legalább két független vállalkozás részvétele szükséges. Az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó jogi személyek ugyanakkor egyetlen vállalkozásnak minősülnek. Így a vertikális integráció esetében csak egy vállalkozásról van szó, és így az EUMSZ 101. cikkében foglalt tilalom egyszerűen nem alkalmazható. Ugyanezen oknál fogva ebben az összefüggésben nincs szükség a csoportmentesség figyelembevételére sem. A vertikális integráció tehát működő stratégia a versenyjogi problémák elkerülése, de legalábbis csökkentése érdekében.

Jelenleg mi a helyzet?

A Bizottság 330/2010 rendelete, amely a jelenleg hatályos csoportmentességi rendelet, a fent említett valamennyi értékesítési rendszerre alkalmazható. E rendeletre gyakran vertikális csoportmentességi rendeletként (Vertical Agreement Block Exemption Regulation, VBER) hivatkoznak. Alkalmazandó a franchise-ra is, amelyre nem történik kifejezett utalás a rendeletben.

Ennélfogva nem szükséges valamely értékesítési rendszert előnyben részesíteni egy másikkal szemben azért, hogy csoportmentesség „biztonságos kikötőjének” előnyei kihasználhatóak legyenek. Az ördög inkább a részletekben lakik. A csoportmentesség keretében előírható korlátozások a választott értékesítési rendszertől függően eltérőek lesznek. E tekintetben a gyakorlatiasan előremutató út az, ha különbséget teszünk a szelektív és nem szelektív forgalmazási megállapodások között. A csoportmentességet élvező egyedi korlátozások valójában attól függően térnek el, hogy a forgalmazási megállapodás egyik vagy másik kategóriába tartozik-e.

A nem szelektív forgalmazási megállapodás meghatározása egyszerű. Ide tartozik minden olyan forgalmazási megállapodás, amely nem felel meg a vertikális csoportmentességi rendeletben szereplő „szelektív forgalmazási rendszer” meghatározásának. A szelektív forgalmazási rendszer fogalmának körébe tartozik minden olyan rendszer, „melyben a szállító vállalja, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, akár közvetlenül, akár közvetve, csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott forgalmazóknak adja el, és ezek a forgalmazók vállalják, hogy az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a szállító által e rendszer működtetésére meghatározott területen”. A következőkben kiküldendő „visszaszámlálási” anyagokban visszatérünk majd e fogalommeghatározásra, és részletesebben foglalkozunk vele.

Mi lesz a jövő 2022. június 1. után?

A Bizottság jövőbeli csoportmentességi rendszerre vonatkozó javaslatai nem változtatják meg a fent említett értékesítési rendszerek széles skálájának körét. A szelektív és a nem szelektív forgalmazási megállapodások közötti alapvető különbségtétel szintén alkalmazandó marad. Ezen túlmenően a változás nem érinti a „szelektív forgalmazási rendszer” meghatározását sem.

Ennek fényében némileg meglepő, hogy a vertikális csoportmentességi rendelet és a vertikális iránymutatás tervezetének szövegében szerepel a forgalmazási megállapodásoknak egy harmadik kategóriája, nevezetesen azok a megállapodások, amelyek nem kizárólagosak, és nem is szelektívek (az úgynevezett ingyenes terjesztés). Az e harmadik kategória vonatkozásában tiltólistára kerülő egyedi korlátozások azonban megegyeznek a kizárólagos forgalmazási megállapodásokra vonatkozó tiltólistán szereplő korlátozásokkal. Ennélfogva valójában mind a kizárólagos forgalmazás, mind pedig az ingyenes terjesztés a nem szelektív forgalmazás egy és ugyanazon kategóriájába tartozik, amelyek esetében ugyanazon egyedi korlátozások kerülendők (az úgynevezett tiltólista vagy különösen súlyos korlátozások) Mind jogi, mind gyakorlati szempontból igaz, hogy a látszat ellenére semmi sem változik a jelenleg fennálló rendszerhez képest.

Mi a helyzet a gyakorlatban?

Figyelembe véve a Bizottság javaslatait, nem lesz szükség a szállítók által jelenleg alkalmazott forgalmazási rendszerek megváltoztatására. A csoportmentesség köre továbbra is olyan széles, mint a vertikális csoportmentességi rendelet szabályozása esetében. Az alapvető választás továbbra is az marad, hogy a szelektív vagy nem szelektív rendszer mellett döntünk-e.

Hogyan értékeljük a helyzetet?

Mivel a csoportmentesség továbbra is az egyetlen igazán fontos uniós versenyjogi eszköz a forgalmazási megállapodások érvényességének biztosítására, a Bizottság javaslatában előirányzott széles fogalmi kör fennmaradását üdvözölni kell. Valóban nem lenne szerencsés, ha – amint az az EU versenyjogának első évtizedeiben történt – a felek azért választanának egy adott forgalmazási rendszert, hogy (az akkoriban lényegesen szűkebb hatályú) csoportmentességben részesüljenek, ahelyett, hogy döntésük során gazdasági és üzleti megfontolásokra támaszkodnának.

Ugyanakkor azt javasoljuk, hogy a vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikkében szereplő különösen súlyos korlátozások felsorolásából töröljék az ingyenes terjesztés hozzáadott külön kategóriáját. A jövőbeli csoportmentesség lehető leginkább felhasználóbaráttá tétele érdekében hasznos lenne kifejezetten egyszerű különbséget tenni a szelektív és nem szelektív forgalmazási megállapodások között. Ez az ajánlás semmilyen tekintetben nem változtat a vertikális csoportmentességi rendelet lényegén, de egyértelműbb helyzetet teremt a vállalkozások és e jogi eszköz felhasználói számára.

Többet szeretne megtudni? Maradjon velünk…

2022. június 1-hez közeledve célunk az, hogy rendszeresen friss információkkal szolgáljunk Önnek, és rendelkezésére bocsássuk azokat a szükséges jogi ismereteket, amelyek segítségével teljes mértékben felkészítheti vállalkozását a jövőre. Kérjük, keresse fel a Distribution Law Center felületét (www.distributionlawcenter.com) és LinkedIn oldalunkat is, ahol lényegesen több információt talál a vertikális megállapodásokra irányadó jogszabályokról, mind a versenyjog, mind a kereskedelmi jog területén. EGT-szerte 27 szakértő csapat keményen dolgozik azon, hogy a felületet az Ön legkedveltebb információforrásává és útmutatást nyújtó segítőjévé tegye.