A FORGALMAZÁSI, ÜGYNÖKI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI VERSENYSZABÁLYOK VÁLTOZÁS ELŐTT ÁLLNAK XI.

2021 decembere óta a Distribution Law Center visszaszámláló hírleveleket tesz közzé a vertikális csoportmentességi rendelet (a továbbiakban: "VBER") és a vertikális iránymutatások (a továbbiakban: "VGL") alapján várható változásairól. Most, hogy az új VBER és VGL elfogadásra került, és 2022. június 1-jén hatályba lép, itt az ideje, hogy lezárjuk a DLC visszaszámlálását. Ez az utolsó hírlevél összefoglalja azokat a főbb témákat, amelyeket az elmúlt hetekben megvitattunk, és minden egyes témánál jelzi, hogy azok hogyan kerültek be az új VBER-be és VGL-be. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány további változásra is.

Hatály

Mielőtt rátérnénk a különböző témákra, szeretnénk felhívni a figyelmet az új szövegek hatályának időtartamára. A VBER és a VGL 12 évig (azaz 2034. május 31-ig) lesz hatályban. A Bizottság azért választotta a 10 év helyett a 12 éves hatályt, mert 2034-ben egy új Bizottság lép hivatalba. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a korábbi VBER-nek megfelelő vertikális megállapodások 1 éves átmeneti időszakra szóló mentességet élveznek az új VBER feltételeinek teljesítésére.

Ügynöki szerződések

A DLC visszaszámlálásunk az ügynöki szerződésekre vonatkozó új szabályok tervezetével kezdődött, amelyből kiderült, hogy szigorúbb rendszer vonatkozik majd az ügynöki megállapodásokra. A legfontosabb fejlemények a következők voltak: (i) az ügynök által vállalt kockázatok jelentőségének mérésére szolgáló jogi teszt, (ii) a tulajdonjog ideiglenes átruházása, valamint (iii) az ügynöki és a forgalmazási tevékenység kombinálása az úgynevezett kettős szerepű ügynökök esetében (lásd az 5. számot).

Az új VGL megerősíti a szigorúbb rendszert. A jövőben az ügynököket megbízó szállítóknak a következőkkel kell tisztában lenniük:

• Az új VGL megerősíti azt az ítélkezési gyakorlatot, amely szerint az ügynöki megállapodásoknak az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó mentességét szűken kell értelmezni. Ha például az ügynök nagyszámú megbízó nevében tárgyal és/vagy köt szerződést, kevésbé valószínű, hogy "valódi ügynöknek" minősül.
• A kettős szerepkörű ügynök és forgalmazó esetében a valódi ügynöknek való minősítéshez szükséges teszt meglehetősen nehézkessé és költségessé vált. Először is nehézkes, mert a független forgalmazónak valóban szabadon kell megkötnie a képviseleti szerződést, és hatékonyan el kell tudni határolni a képviselettel kapcsolatos kereskedelmi és pénzügyi kockázatokat. Másodszor, költséges, mivel a megbízónak kell viselnie a megbízási szerződés hatálya alá tartozó áruk vagy szolgáltatások értékesítéséhez kapcsolódó kereskedelmi és pénzügyi kockázatokat, beleértve a piaci befektetéseket is, meglehetősen tágan értelmezve. A piacspecifikus beruházások tekintetében a megbízónak kell megtérítenie minden olyan beruházást, amely az adott piacon való működéshez szükséges.Más szóval, csak a kizárólag az ügynöki megállapodás hatályán kívüli, differenciált termékek forgalmazásához kapcsolódó beruházások nem tartoznak e kötelezettség hatálya alá.
• A versenytilalmi kötelezettségek meghatározása továbbra is kétféle kötelezettségre vonatkozik: az egységes márkajelzésre és a 80%-os szabályra.
• A versenytilalmi korlátozásokat továbbra is elvben öt évre kell korlátozni ahhoz, hogy az új VBER által biztosított mentességben részesüljenek. Ugyanakkor az ötéves időszakon túl hallgatólagosan megújítható versenytilalmi kötelezettségek is mentesíthetők, feltéve, hogy a forgalmazó ténylegesen át tud váltani egy versenytárs szállítóra. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazónak lehetőséget kell adni arra, hogy a megállapodást ésszerű időn belül és ésszerű költséggel felmondhassa.
• Az új VBER ugyanolyan szigorú és kumulatív feltételek mellett mentesíti a versenytilalmi kötelezettségeket, mint korábban.
• Az online közvetítői szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató szállítónak minősül, így nem írhat elő rögzített vagy minimális értékesítési árat az általa közvetített ügyletekre.
• A minimális közzétett árak ("MAP") előírása RPM-nek tekinthető
• Egy teljesítési szerződés keretében, amikor a vevő választja ki a szolgáltatásokat nyújtó vállalatot, a szállító által előírt viszonteladási ár korlátozhatja a teljesítésért folytatott versenyt, és a viszonteladási szolgáltatás nyújtása RPM-nek minősül.
• Az ármonitorozás önmagában még nem jelent RPM-et, de növeli az árak transzparenciáját, és ezért elősegítheti azt.
• Az online és offline értékesített termékek kettős árazása - azaz az online értékesített termékek esetében más nagykereskedelmi ár felszámítása, mint az offline értékesített termékek esetében - csak akkor minősül súlyos korlátozásnak, ha célja az internet vevő általi hatékony használatának megakadályozása, nem pedig akkor, ha célja a vevő által az online és offline értékesítési csatornákba történő beruházások közötti különbség ösztönzése vagy jutalmazása.
• Ugyanez vonatkozik az egyenértékűségi követelményre is. A szállító ezentúl jogosult az offline szelektív kritériumoktól eltérő online szelektív kritériumokat előírni, feltéve, hogy az eltérő online kritériumok nem arra irányulnak, hogy megakadályozzák a szerződéses forgalmazókat abban, hogy a szerződéses terméket ténylegesen online értékesítsék.
• A kizárólagosság meghatározása megerősíti, hogy a kizárólagossági feltétel magában foglalja a megosztott kizárólagosság lehetőségét, mivel a szállító egy területet vagy vevőket legfeljebb öt forgalmazónak oszthat ki.
• A párhuzamos alkalmazás követelménye, amely a mindennapi gyakorlatban gyakran kihívást jelent, itt marad: a VBER egyértelműen előírja, hogy a szállítónak az aktív értékesítési korlátozást az összes többi vevőjére is ki kell vetnie.
• Az új VBER enyhíti a továbbítási tilalmat. Az új rendszer szerint a szállítók nemcsak a vevőikre, hanem a vevők közvetlen vevőire is kivethetnek aktív értékesítési korlátozást.
• Az új VBER 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja kiterjeszti a versenytársak között kötött (nem kölcsönös) vertikális megállapodásokra vonatkozó mentességet, amennyiben a vevő nem áll versenyben a szállítóval azon az upstream szinten, ahol a vevő a szerződéses árut megvásárolja. Az upstream szint lehet az a szint, ahol a szállító gyártóként, importőrként vagy nagykereskedőként tevékenykedik.
• A kettős forgalmazás keretében történő információcsere csak akkor nem tartozik a mentesség hatálya alá, ha i. nem kapcsolódik közvetlenül a vertikális megállapodás végrehajtásához, vagy ii. nem szükséges a szerződéses termékek gyártásának vagy forgalmazásának javításához, vagy iii. nem felel meg e két feltétel egyikének sem. Az új VBER (lásd a 99-100. bekezdést) tisztázza, hogy milyen típusú információcsere felel meg vagy valószínűsíthetően nem felel meg ezeknek a feltételeknek, és milyen óvintézkedéseket tehetnek a felek, ha információcseréjükre nem vonatkozik az új VBER szerinti mentesség (tűzfalak).
• Az új VGL (lásd a 208. pontot) úgy rendelkezik, hogy az egyes online értékesítési csatornák, például az online piacok használatára vonatkozó korlátozásokra általában vonatkozhat a VBER, feltéve, hogy azok nem minősülnek súlyos korlátozásnak, és nem akadályozzák az internet forgalmazók és vevőik általi hatékony használatát. Ez általában nem áll fenn, ha a forgalmazók szabadon működtethetik saját online áruházukat és hirdethetnek az interneten.
• A Bizottság kevésbé toleráns, amikor az árösszehasonlító szolgáltatások teljes reklámcsatornaként való használatának betiltásáról van szó. Az ilyen tilalom súlyos korlátozásnak minősül. Ezzel szemben az egyes ár-összehasonlító szolgáltatások használatának tilalma vagy az ár-összehasonlító szolgáltatások használatának minőségi követelményeken alapuló korlátozása nem minősül abszolút tilalomnak, és ezért az új VBER hatálya alá tartozhat (ismét csak akkor, ha nem célja az internet forgalmazók és vevőik általi hatékony használatának megakadályozása).

Hogy pozitívan zárjuk ezt a szakaszt, az új VGL megerősíti, hogy egy megállapodás nem feltétlenül esik ki a kivétel alól, ha az ügynök nagyon rövid időre megszerzi az áru tulajdonjogát, miközben a megbízó nevében értékesíti azt.

Versenytilalmi kötelezettségek

Az ügynöki tevékenységről áttérve a következő DLC hírlevelek a versenytilalmi kötelezettségekre összpontosítottak, amelyeket vagy a forgalmazási megállapodás időtartama alatt, vagy azt követően alkalmaznak. A VGL-tervezet alapján az volt a feltételezés, hogy a rendszer nagyrészt változatlan marad. Ez most beigazolódott:

Súlyos korlátozások (1): RPM

A DLC visszaszámlálás a VBER központi elemével, a súlyos korlátozásokkal folytatódott. E körben a viszonteladási ár meghatározása, a kettős árazás és az egyenértékűség kérdései merültek fel.

A korábbi VBER-hez képest újdonság a 4. cikk e) pontja: az internetnek a forgalmazó vagy vevői által a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások értékesítése céljából történő tényleges használatának megakadályozása most már kifejezetten feketelistán szerepel, mint jogellenes területi vagy vevőkorlátozás.

Egyébként a 4. cikkben szereplő, a súlyos korlátozások listája nagyjából változatlan marad, még ha most már a kizárólagos, a szelektív és a nyílt forgalmazás között oszlik is meg. A figyelmes olvasó azonban észreveheti, hogy a tényleges felosztás a szelektív és a nem szelektív forgalmazás között történik, mivel a kizárólagos és a nyílt forgalmazás esetében a súlyos korlátozások listája megegyezik.

A viszonteladási ár meghatározása (RPM) tekintetében a következő kiegészítéseket érdemes megemlíteni:

Az online értékesítés tekintetében az új rendszer rugalmasabb a kettős árképzés és a korábban létező egyenértékűségi követelmény tekintetében.

Súlyos korlátozások (2): aktív értékesítési korlátozások

Ezután a DLC hírlevelek a kizárólagos területekre vagy vevőkre vonatkozó aktív értékesítési korlátozások jogszerű előírásának feltételeire tértek ki.

Mielőtt ezekkel a feltételekkel foglalkoznánk, érdemes kiemelni, hogy az aktív és passzív értékesítés fogalmát a VBER mostantól meghatározza, és hogy az aktív értékesítés meghatározása megerősíti, hogy az online promóció bizonyos formái (nyelvi és legmagasabb szintű domainnevek használata) aktív értékesítéshez vezethetnek, mivel a promóció kifejezetten bizonyos területeket vagy vevőket céloz meg.

Az új VBER pontosítja az aktív értékesítési korlátozások bevezetésének feltételeit, hogy jobban védje a kizárólagos forgalmazókat és befektetéseiket, ugyanakkor a megosztott kizárólagosság révén nagyobb márkán belüli versenyt tesz lehetővé:

Kettős forgalmazás

A kettős forgalmazás új rendszerének fő jellemzői a következők:

Az online közvetítői szolgáltatások nyújtására vonatkozó vertikális megállapodásokra nem vonatkozik a mentesség, ha az online közvetítői szolgáltatások nyújtója a közvetített áruk vagy szolgáltatások értékesítése tekintetében versenyez az érintett piacon. Röviden szólva, a hibrid platformok egyedi mentességet igényelnek. Érdekes, hogy a Bizottság nem fogja előnyben részesíteni a hibrid platformokkal kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket, ha a szolgáltató lehetővé teszi a vevők számára, hogy használják a webáruházát, de nem engedi, hogy a webáruházban konkurens márkájú termékeket kínáljanak, és a szolgáltató egyébként nem tevékenykedik az online közvetítői szolgáltatások nyújtásának érintett piacán (lásd az új VGL 109. pontját). Ez előnyös a kkv-k számára, amelyek főként vagy kizárólag a szállítójuk weboldalán keresztül rendelkeznek online jelenléttel, és ez volt a Distribution Law Center egyik javaslata a kettős forgalmazásról szóló új szakasz tervezetéhez fűzött észrevételeiben.

Hatékonyabb védelem a szelektív forgalmazás érdekében

A Distribution Law Center örömmel látja, hogy az új VBER lehetővé teszi a szerződéses forgalmazók fokozottabb védelmét, ha egy szállító bizonyos területeken szelektív forgalmazást, más területeken pedig kizárólagos vagy nyílt forgalmazást folytat, például azért, mert fokozatosan terjeszti ki a szelektív forgalmazást az EU-ban.

Annak érdekében, hogy megvédje a szerződéses forgalmazókat a jogosulatlan forgalmazóknak történő értékesítéssel szemben azon a területen, ahol a szállító szelektív forgalmazást folytat, a szállító mostantól kezdve korlátozhatja az összes többi forgalmazó és azok vevői (tehát nem csak a közvetlen vevőik, hanem az összes vevő) aktív és passzív értékesítését az adott területen található jogosulatlan forgalmazóknak. Ez jelentős előrelépés a szelektív forgalmazási rendszer zárt jellegének érvényesítése érdekében.

E-kereskedelem

Összefoglalva, azoknak a szállítóknak, akiknek a termékeit online értékesítik, a következő elveket kell szem előtt tartaniuk:

A fenti szabályok a VBER hatálya alá tartozó vertikális megállapodásokra vonatkoznak. Ha ez nem így van (pl. mert a 30%-os piaci részesedési küszöbértéket túllépik), ajánlott alaposan megfontolni a fenti korlátozások bármelyikének bevezetését. Az új VGL (lásd a 340-342. és 353-355. pontot) segíthet annak értékelésében, hogy a bevezetett korlátozásra az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazható-e egyedi mentesség.

Visszavonás egyedi esetekben

Végül, a Bizottság vagy egy nemzeti versenyhatóság azon jogköre, hogy egyedi esetekben - az EU, illetve az érintett tagállam esetében - visszavonja a csoportmentességből származó kedvezményt, az EUMSZ 101. és 102. cikkének végrehajtásáról szóló alaprendeletben - azaz az 1/2003/EK rendelet 29. cikkében - található. Az új csoportmentességi rendeletekben (lásd pl. a horizontális csoportmentességi rendeletek tervezetét) a csoportmentességből származó kedvezmény visszavonásának lehetősége már magában a csoportmentességben szerepel. Az új rendelet 6. cikke rendelkezik a csoportmentesség visszavonásának lehetőségéről az online közvetítői szolgáltatások erősen koncentrált piaca esetében, ahol a vevők több olyan online közvetítői szolgáltatót vesznek igénybe, amelyek szűk paritásos kötelezettségeket alkalmaznak, ami ahhoz vezetne, hogy a vevők nem kínálhatnak, nem adhatnak el vagy nem értékesíthetnek tovább termékeket a végfelhasználóknak kedvezőbb feltételek mellett a közvetlen értékesítési csatornáikon.

Mi a következő?

Ez az utolsó DLC hírlevél lezárja a korábbi és az új VBER-rezsim közötti különbségek vizsgálatát. A visszaszámlálás az új VBER és a VGL-ig itt ér véget.

Reméljük, hogy önök is annyira élvezték, mint mi.

Míg a visszaszámlálás itt véget ér, a következő 12 év tényleges utazása még csak most kezdődik. Önökkel együtt kíváncsian várjuk, hogy az új szabályok milyen hatással lesznek európai vállalatok millióinak mindennapi üzletmenetére, és milyen problémák vagy kérdések merülnek fel a jövőben.

Ez a hatás lesz a témája egy új sorozatnak, amelyet a Distribution Law Center szeptemberben indít. Minden hónapban egy-egy konkrét, az üzleti életből származó kérdéssel foglalkozunk majd, és gyakorlati szempontból ismertetjük az alkalmazandó szabályokat. Maradjanak tehát minél többen velünk!

Az új VBER- és a vertikális iránymuatások már hatályba léptek

Szeretne többet megtudni? Maradjon velünk… Kérjük, látogasson el a Distribution Law Center platformjára (www.distributionlawcenter.com) és a LinkedIn oldalunkra, ahol további információkat talál a vertikális megállapodásokra vonatkozó jogszabályokról, amelyek mind a verseny-, mind a kereskedelmi jogra kiterjednek. EGT-szerte 27 szakosodott csapat dolgozik azon, hogy a platform az Ön kedvenc útmutató és információforrásává váljon.