A FORGALMAZÁSI, ÜGYNÖKI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI VERSENYSZABÁLYOK VÁLTOZÁS ELŐTT ÁLLNAK X.

Miről van szó?

Az "online piac" olyan e-kereskedelmi oldal, amely számos különböző eladó több termékét kínálja, és amely összekapcsolja a kereskedőket és a potenciális vásárlókat a közvetlen vásárlás lehetővé tétele érdekében. Az elmúlt évtizedben az online piacok (mint például az Amazon és az eBay) fontos platformá váltak mind a szállítók, mind az online termékeket értékesítő kiskereskedők számára.

Annak ellenére, hogy az online piacok jelentős előnyökkel járnak, mivel megkönnyítik a kiskereskedők számára, hogy termékeiket online értékesítsék, és a fogyasztók számára is előnyösek, bizonyos termékek szállítói különböző okokból - például a piac betiltásával - korlátozhatják a kiskereskedők szabadságát az adott online platform használatában. Ilyen okok például a márkavédelem, a márka pozicionálása, a vásárlónak nyújtott megfelelő támogatási szolgáltatások biztosítása, vagy annak érdekében, hogy a kiskereskedő közvetlen kapcsolatot tarthasson fenn a vásárlókkal.

Meg kell különböztetni az online piacra vonatkozó tilalmat a forgalmazónak a szerződéses áruk online értékesítésére vonatkozó abszolút tilalmától.Ez utóbbi az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt célhoz kötött korlátozásnak minősül, ha objektíve nem indokolt.

A szbályok 2022. május 31-ig

A jelenlegi VBER 4. cikk b) pontja, amely 2022. május 31-én hatályát veszti, tiltja az olyan megállapodásokat vagy összehangolt magatartásokat, amelyek célja a megállapodásban részes vevő vagy annak vevői által végzett bolti vagy online értékesítés korlátozása, amennyiben ezek a korlátozások arra a területre vonatkoznak, ahova a vevő vagy annak vevői a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat értékesíthetik, illetve azokra a vevőkre, akiknek a vevő vagy annak a vevői a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat értékesíthetik.

Az online értékesítés tekintetében a jelenlegi vertikális iránymutatás (54) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szállító “megkövetelheti forgalmazóitól, hogy azok harmadik fél platformját kizárólag a szállító és forgalmazói közt a forgalmazók internethasználata tekintetében megállapított standardoknak és feltételeknek megfelelően használják a szerződéses termékek forgalmazása céljából. Például amennyiben a forgalmazó weboldalának harmadik fél platformja ad helyet, a szállító megkövetelheti, hogy az ügyfelek ne a harmadik fél platformjának nevét vagy logóját viselő weboldalon keresztül látogassák a forgalmazó weboldalát.” Ezzel a kissé átláthatatlan megfogalmazással a Bizottság jelezte, hogy meggátolja a mentességet, ha a szállító arra kötelezi a vevőit, hogy saját elektronikus kirakatát használják, és ne online piacon keresztül értékesítsék a szállító termékeit.

Ezt az Európai Bíróság a Coty-ügyben (C-230/16. sz. ügy) megerősítette. Ebben az ügyben a Bíróság először is megerősítette, hogy a szelektív forgalmazási rendszer pusztán minőségi jellegű, így továbbra sem esik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom alá, ha a szállító piaci tilalmat rendel el a meghatalmazott forgalmazói számára, legalábbis annyiban nem, amennyiben az érintett termékek luxuscikkek, és a tilalom megfelel a Metro kritériumoknak, vagyis többek között annak arányosnak kell lennie az említett termékek luxusimázsának megőrzése érdekében. Ezen túlmenően, függetlenül a szelektív forgalmazási rendszer jellegétől (tisztán minőségi vagy mennyiségi - lásd e megkülönböztetésről a DLC Countdown 19. sz. cikkét), a Bíróság megerősítette, hogy a “piac tilalma” nem minősül a hatályos VBER 4. cikk b) pontja értelmében vett vevői vagy területi korlátozásnak.

Mi lesz a jövő 2022. június 1. után?

A 2022. június 1-jén hatályba lépő új VBER és a vertikális iránymutatás tisztázza és egységesíti a meglévő gyakorlatot és esetjogot. Először is hasznos kiemelni, hogy a különösen súlyos korlátozások listája (az új VBER 4. cikk e) pontja) mostantól különálló súlyos korlátozásként tartalmazza "az internet hatékony használatának megakadályozását", amely bármely forgalmazási rendszer (szelektív, kizárólagos vagy nyílt forgalmazás) esetében releváns lehet.

A tisztán minőségi szelektív forgalmazási rendszer részét képező luxuscikkek tekintetében az új vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás 150. pontja a Coty-t is magában foglalja, és kimondja, hogy az online piacok használatának tilalma arányos lehet és megfelelhet a Metro kritériumainak, amennyiben nem akadályozza közvetve az internet hatékony használatát az egyes területekre nézve vagy vevőknek történő értékesítés tekintetében. Nem ez a gyakorlat, ha a szerződéses forgalmazók továbbra is szabadon működtethetik saját webáruházukat, és online hirdetéseket adhatnak fel online tevékenységeik ismertségének növelése érdekében. Ebben az esetben az online piac betiltása arányos és nem tartozik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, így az új VBER alapján nincs szükség további elemzésre.

Az új vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás 208. pontja a VBER szabályozása szerint megszünteti a korábban kissé átláthatatlan megfogalmazást, és úgy rendelkezik, hogy "az online piac használatának közvetlen vagy közvetett tilalma" részesülhet a csoportmentességben, feltéve, hogy az nem ellentétes az új VBER 4. cikkének e) pontjában foglalt követelménnyel, amely szerint a vevőknek az internetet ténylegesen használniuk kell az áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Az iránymutatás itt is kimondja, hogy ez általában nem áll fenn, ha a vevő továbbra is szabadon működtetheti saját online áruházát és hirdethet online.

Az új VBER alkalmazására továbbra is a 30%-os kettős piaci részesedési korlát vonatkozik. Az új vertikális iránymutatás a 338-342. bekezdésekben útmutatót nyújt az online piacok használatára vonatkozó korlátozások vizsgálatához olyan egyedi esetekben, amikor valamelyik fél vagy mindkét fél túllépi a piaci részesedési küszöböt.

Mi a helyzet a gyakorlatban?

Az új vertikális iránymutatásban a meglévő gyakorlat és ítélkezési gyakorlat egységesítése és pontosítása egyértelművé teszi az online piaccal kapcsolatos tilalmak megengedhetőségét, és minden bizonnyal az ilyen korlátozások egységesebb értékeléséhez fog vezetni az egész EU-ban.

Hogyan értékeljük a helyzetet?

Az új vertikális iránymutatásban foglalt pontosítások az online piacok betiltása kapcsán elvégzendő megfelelő vizsgálatra vonatkozóan - mind a VBER-en belül, mind azon kívül - kedvezőek. A VBER-en kívül az új vertikális iránymutatás útmutatót tartalmaz a tisztán minőségi szelektív forgalmazással kapcsolatos online piaci tilalmakra vonatkozóan (tehát az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésén kívül), valamint azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor a szállító vagy a vevő vagy mindkettő meghaladja a 30%-os piaci részesedési küszöböt.

A végleges felülvizsgált vertikális csoportmentességi rendelet a tervek szerint 2022. június 1-jén lép hatályba.

Szeretne többet megtudni? Maradjon velünk… A Distribution Law Center célja, hogy rendszeres frissítésekkel és a szükséges jogi ismeretekkel lássa el Önt annak érdekében, hogy vállalkozását teljes mértékben felkészítse a jövőre. Kérjük, látogasson el a Distribution Law Center platformjára (www.distributionlawcenter.com) és LinkedIn-oldalunkra is, ahol a vertikális megállapodásokra vonatkozó, a verseny- és kereskedelmi jogra egyaránt kiterjedő jogszabályokról kaphat további információkat. EGT-szerte 27 szakosodott csapat dolgozik azon, hogy a platform az Ön kedvenc útmutató és információforrásává váljon.