A FORGALMAZÁSI, ÜGYNÖKI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI VERSENYSZABÁLYOK VÁLTOZÁS ELŐTT ÁLLNAK VII.

Miről van szó?

A kettős forgalmazás arra a helyzetre utal, amikor egy szállító közvetlenül és független forgalmazókon keresztül is értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, így a downstream szinten versenyez a független forgalmazókkal. Klasszikus példa erre egy ruházati márka gyártója, aki saját üzleteiben értékesíti ezeket a ruhákat, de független kiskereskedőkre is támaszkodik, hogy azok üzleteikben értékesítsék a ruhákat.

A kettős forgalmazás nem egy új jelenség. A gyártók már 2010-ben alkalmazták különböző okokból. Hogy példát mutassanak független forgalmazóiknak az úgynevezett "zászlóshajó üzletekben"[1], hogy nagyobb választékot kínáljanak a végfelhasználóknak stb. Az elmúlt évtizedben azonban az online értékesítés jelentős növekedése miatt a kettős forgalmazás egyre fontosabbá vált.

A kettős forgalmazás erterjedt alkalmazása arra késztette az Európai Bizottságot, hogy megvizsgálja, vajon a meglévő jogi környezet megfelel-e a megváltozott piaci feltételeknek és arra is késztette az érdekelt feleket, hogy rámutassanak a jogi környezet bizonyos hiányosságaira. Ez a beszámoló a kettős forgalmazás keretében zajló információcserét tárgyalja, különös tekintettel az online közvetítő szolgáltatásokat nyújtókra, illetve harmadik fél platformjaira.

Hibrid funkcióval rendelkezik az online szolgáltatás nyújtója, ha egyrészt online közvetítő szolgáltatásként a platformot nyújtja, másrészt a platformot használó vállalkozásokkal versenyezve saját platformján árukat vagy szolgáltatásokat is értékesít.

A platform két felhasználója közötti különleges versenykapcsolat, vagyis amikor az egyik felhasználó a platform tulajdonosa horizontális aggályokat vethet fel. Az Európai Bizottság például 2019-ben úgy döntött, hogy (még mindig folyamatban lévő) trösztellenes eljárást indít az Amazon ellen. Az Európai Bizottság azon megállapodások miatt indította meg az eljárást, amelyek lehetővé teszik az Amazon számára, hogy felhasználja a verseny szempontjából érzékeny információkat a konkurens eladók tevékenységéről a platformja segítségével.

Jelenleg mi a helyzet?

Jelenleg sem a hatályos csoportmentességi rendelet (VBER), sem a vertikális iránymutatás nem határozza meg, hogy a csoportmentesség kiterjed-e az olyan online közvetítő szolgáltatásokat nyújtóra, amely az általa ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal versenyezve árukat vagy szolgáltatásokat is értékesít (hibrid funkció), és az említett vállalkozások közötti vertikális megállapodásokra. A VBER 2. cikk (4) bekezdésének első mondata kimondja, hogy a mentesség nem vonatkozik a versenytársak közötti megállapodásokra.

Hinbrid funkció esetében, a szállító és a vevő versenytársak a platformon.

Ezért a kérdés az, hogy a hybrid funkció esetében alkalmazható-e a VBER 2. cikk (4) bekezdésének második mondatában megjelenő, a kettős forgalmazásra vonatkozó kivétel. A különbség a kettős forgalmazás és a hibrid funkció között az, hogy a kettős forgalmazás esetében a versenytársak különböző forgalmazási csatornákat használnak. Ezzel szemben a hibrid funkció esetében a platform az egyetlen értékesítési csatorna, amelyet mind a szállító, mind a versenytársának minősülő eladók használnak.

Mi lesz a jövő 2022. június 01. után?

A VBER-tervezet 2. cikk (7) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a VBER 2. cikk (4) bekezdésének második mondatában foglalt kivétel nem alkalmazandó a hibrid funkcióra. Ezért a hibrid funkcióval rendelkező szállító és az általa online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti vertikális megállapodásokra nem vonatkozik a csoportmentesség. Az online közvetítő szolgáltatások meghatározása (VBER-tervezet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontja) tág, és úgy tűnik, hogy magába foglalja például azokat a vállalkozásokat, akik saját kereskedelmi platformjukat megnyitják más, egymással versengő árukat vagy szolgáltatásokat kínáló vállalkozások előtt.

Mi a helyzet a gyakorlatban?

A hibrid platformok és felhasználóik közötti vertikális megállapodásokat eseti alapon kell értékelni, különösen a vertikális és a horizontális iránymutatásra való hivatkozással. Ennek az értékelésnek ki kell terjednie a hibrid funkciót betöltő online közvetítő szolgáltatást nyujtókra és az általuk online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti kapcsolat valamennyi aspektusára, beleértve például a közöttük zajló információcserét is.

Hogyan értékeljük a helyzetet?

A VBER-tervezet 2. cikkének (7) bekezdése némileg tisztázza az online közvetítő szolgáltatások nyújtója által olyan vállalkozásokkal kötött vertikális megállapodások értékelését, amelyek a platformon a szolgáltatás nyújtójával versenyezve árukat vagy szolgáltatásokat értékesítenek.

Néhány kérdés azonban továbbra is fennáll. A VBER-tervezet 2. cikkének (7) bekezdése előírja a VBER-tervezet 2. cikk (4) bekezdése (mentesség-kettős forgalmazás) alkalmazhatatlanságát, de nem tartalmazza a VBER-tervezet 2. cikk (5) bekezdését (információcsere). Ez arra utal, hogy az online közvetítő szolgáltatások nyújtói továbbra is élvezhetik a csoportmentesség előnyeit, ha megfelelnek a VBER-tervezet 2. cikk (5) bekezdésében említett információcsere-szabályoknak. A vertikális iránymutatás-tervezet 92. pontja azonban más irányba mutat, és azt javasolja, hogy mindenképpen eseti értékelésre van szükség. Ezt az esetleges ellentmondást a végleges szövegekben ki kell küszöbölni.

A vertikális iránymutatás tervezetének 92. pontja kimondja, hogy a hibrid platformok és felhasználóik közötti vertikális megállapodásokat eseti alapon kell értékelni, és utal a vertikális iránymutatás 8. szakaszára. A vertikális iránymutatások 8. szakasza azonban csak általános útmutatást tartalmaz a vertikális megállapodások vizsgálatára vonatkozóan az EUMSZ 101. cikke tekintetében. A szakasz nem ad iránymutatást a hibrid funkciójú online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó szállító és azon vállalkozások közötti vertikális megállapodások speciális esetére, amelyek részére e szolgáltatásokat biztosítja. Ezért továbbra sem világos, hogyan kell vizsgálni a vertikális megállapodások e fő területét, különösen például azt, hogy milyen információkat cserélhet ki egy hibrid platform és annak felhasználói között.


A végleges felülvizsgált vertikális csoportmentességi rendelet a tervek szerint 2022. június 1-jén lép hatályba.

Többet szeretne tudni? Maradjon velünk…

2022. június 1-hez közeledve célunk az, hogy rendszeresen friss információkkal szolgáljunk Önnek, és rendelkezésére bocsássuk azokat a szükséges jogi ismereteket, amelyek segítségével teljes mértékben felkészítheti vállalkozását a jövőre. Kérjük, keresse fel a Distribution Law Center felületét (www.distributionlawcenter.com) és LinkedIn oldalunkat is, ahol lényegesen több információt talál a vertikális megállapodásokra irányadó jogszabályokról, mind a versenyjog, mind a kereskedelmi jog területén. EGT-szerte 27 szakértő csapat keményen dolgozik azon, hogy a felületet az Ön legkedveltebb információforrásává és útmutatást nyújtó segítőjévé tegye.