A FORGALMAZÁSI, ÜGYNÖKI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI VERSENYSZABÁLYOK VÁLTOZÁS ELŐTT ÁLLNAK VI.

Miről van szó?

Kettős forgalmazás akkor valósul meg, ha a szállító mind közvetlenül, mind független forgalmazókon keresztül értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, ezáltal versenyezve a független forgalmazókkal az értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) piacon. Klasszikus példa erre, ha egy ruhamárka gyártója a saját üzleteiben árulja a ruháit, ugyanakkor független kiskereskedőkre támaszkodva is értékesíti azokat.

A kettős forgalmazás korántsem újkeltű jelenség. A gyártók különböző okok miatt már 2010-ben alkalmazták. Ezen okok között lehet, hogy az úgynevezett bemutatótermekkel példát kínáljanak független forgalmazóik számára, szélesebb választási lehetőséget biztosítsanak a végső fogyasztóknak, és így tovább. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor a kettős forgalmazás az online értékesítés növekedésének köszönhetően különös jelentőségre tett szert.

A kettős forgalmazás megnövekedett alkalmazása arra indította az Európai Bizottságot, hogy megvizsgálja, hogy a jelenlegi jogi keretek továbbra is alkalmazkodnak-e a megváltozott piaci feltételekhez, ugyanakkor sürgette az érdekelteket, hogy mutassanak rá a jogi háttér bizonyos hiányosságaira. A DLC visszaszámlálás foglalkozik a kettős forgalmazás kivételének a nagykereskedőkre és importőrökre történő kiterjesztésével. A DLC visszaszámlálás 16. sz. hírlevele összpontosít a kettős forgalmazásra vonatkozó különös piaci részesedési küszöbbel, amelyet a 2021 júliusában megjelentetett tervezetek mutattak be. Végül a DLC visszaszámlálás 17. és 18. sz. hírlevele foglalkozik az információcserével a kettős forgalmazás összefüggésében.

Jelenleg mi a helyzet?

A jelenleg hatályos vertikális csoportmentességi rendelet (Vertical Agreement Block Exemption Regulation, VBER) vonatkozik a vertikális megállapodásokra, amelyek olyan megállapodások vagy összehangolt magatartások, amelyek a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jönnek létre (a vertikális csoportmentességi rendelet 1 cikkének a) pontja).

Következésképpen a vertikális csoportmentességi rendelet 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a csoportmentesség nem alkalmazható a versenytárs vállalkozások által kötött vertikális megállapodásokra. Ugyanakkor a kettős forgalmazás kivételt képez ez alól abban az esetben, „ha a versenytárs vállalkozások nem kölcsönös vertikális megállapodást kötnek és

• a szállító árukat gyárt és forgalmaz, míg a vevő forgalmazó, de a gyártás szintjén nem versenytárs vállalkozás; vagy
• a szállító a kereskedelem több szintjén nyújt szolgáltatásokat, a vevő pedig kiskereskedelmi szinten bocsátja rendelkezésre áruit és nyújt szolgáltatást, és ő maga nem versenytárs vállalkozás a kereskedelem azon szintjén, amelyen a szerződés szerinti szolgáltatásokat vásárolja.”

Így a jelenlegi rendszerben a kivétel nem vonatkozik a kettős forgalmazás minden formájára. A vertikális csoportmentességi rendelet 2. cikke (4) bekezdésének a) pontjában rögzített kivétel csak olyan helyzetekre alkalmazható amikor a szállító az áruk gyártója és forgalmazója is. Következésképpen azok az importőrök és nagykereskedők, akik nem gyártók is egyben, nem részesülhetnek csoportmentességben, amikor független forgalmazóikkal versenyeznek az értékesítési láncban lejjebb lévő piacon.

A kisebb piaci szereplőket különösen hátrányosan érinti ez a szabály. A vertikális integrációt könnyebb elérni a jelentősebb pénzügyi forrásokkal rendelkező piaci szereplők számára. Ezzel szemben a kisebb gyártók nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy importőrök és nagykereskedők bevonásával megosszák pénzügyi kockázataikat. Ez a gyakorlatban egyenlőtlen bánásmódhoz vezet a hasonló vertikális megállapodások vonatkozásában. A vertikális csoportmentességi rendelet ugyanazon értékesítési hálózaton belül egyes vertikális megállapodásokra alkalmazható lesz, míg másokra nem, még akkor sem, ha ezek a megállapodások ugyanazokat a szerződéses feltételeket tartalmazzák.

Tegyük a problémát gyakorlativá egy példával! Tegyük fel, hogy egy finn autógyártó a modelljeit Hollandiában és Spanyolországban kívánja forgalmazni. Spanyolországban a gyártónak van egy leányvállalata („A” importőr), amely az autókat importálja. Hollandiában ezzel szemben a gyártó független importőrt alkalmaz („B” importőr). Mind az „A”, mind a „B” importőr rendelkezik szelektív értékesítési hálózattal. Ha az „A” és a „B” importőr is tevékenykedik a kiskereskedelmi szinten (például mert közvetlenül a nagyobb végső fogyasztók részére értékesítenek vagy saját márkakereskedésük van), akkor kizárólag az „A” importőr szelektív forgalmazási hálózata részesül csoportmentességben (mert a gyártóval egy gazdasági egységet alkot). Ugyanakkor a „B” importőrrel kötött azonos forgalmazási megállapodás nem tartozik a csoportmentesség hatálya alá. Azonban, ha a „B” importőr tartózkodna a közvetlen értékesítéstől (amely paradox módon korlátozná a kínálatot és a versenyt), akkor szelektív forgalmazási megállapodásai a csoportmentesség hatálya alá tartoznának.

Mi lesz a jövő 2022. június 1. után?

A fent említett problémák miatt a vertikális csoportmentességi rendelet tervezete 2. cikkének (4) bekezdése jelenleg azt írja elő, hogy a mentesség a versenytárs vállalkozások által kötött nem kölcsönös megállapodásokra akkor vonatkozik, ha a szállító egyben gyártó, nagykereskedő vagy importőr és az áruk forgalmazója, míg a vevő forgalmazó, és nem versenytárs vállalkozás a gyártás, a nagykereskedelem vagy az import szintjén. Így az a kivétel, amelynek értelmében a vertikális csoportmentességi rendelet nem alkalmazandó a versenytárs vállalkozások által kötött vertikális megállapodásokra, kiterjesztésre kerül a nagykereskedőkre és az importőrökre is.

Mi a helyzet a gyakorlatban?

Mivel a vevő a gyártás, a nagykereskedelem vagy az import szintjén nem lehet versengő vállalkozás, a felek csak a kiskereskedelmi szinten versenyezhetnek. Ennek következtében az a gyártó, aki integrált importőr/nagykereskedő is, és amely – például – független importőrt/nagykereskedőt bíz meg egy másik országban, ezen megbízás vonatkozásában nem részesülhet mentességben. Ugyanakkor a mentesség hatálya alá tartoznának a független importőr/nagykereskedő és a nagykereskedővel versenyző független kereskedők közötti forgalmazási megállapodások.

Hogyan értékelhetjük a helyzetet?

Az Európai Bizottság foglalkozott az érdekeltek azon kérésével, hogy kerüljön sor a vertikális csoportmentességi rendelet 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel importőrökre és nagykereskedőkre történő kiterjesztésére (az értékesítési láncban lefelé irányuló megállapodásaik vonatkozásában). Ez a kiterjesztés mindenképpen üdvözlendő változás, amely – bizonyos mértékig – csökkenti az egyenlőtlen bánásmódot a hasonló vertikális megállapodások vonatkozásában, azonban a fenti példából egyértelműen kiderül, hogy az Európai Bizottság nem nyújt végleges megoldást. A helyzet továbbra is az, hogy az ugyanazon értékesítési hálózaton belül kötött vertikális megállapodások közül nem mindegyik élvezheti a csoportmentesség nyújtotta jogbiztonságot.

A végleges felülvizsgált vertikális csoportmentességi rendelet a tervek szerint 2022. június 1-én lép hatályba.

Többet szeretne megtudni? Maradjon velünk… 2022. június 1-hez közeledve célunk az, hogy rendszeresen friss információkkal szolgáljunk Önnek, és rendelkezésére bocsássuk azokat a szükséges jogi ismereteket, amelyek segítségével teljes mértékben felkészítheti vállalkozását a jövőre. Kérjük, keresse fel a Distribution Law Center felületét (www.distributionlawcenter.com) és LinkedIn oldalunkat is, ahol lényegesen több információt talál a vertikális megállapodásokra irányadó jogszabályokról, mind a versenyjog, mind a kereskedelmi jog területén. EGT-szerte 27 szakértő csapat keményen dolgozik azon, hogy a felületet az Ön legkedveltebb információforrásává és útmutatást nyújtó segítőjévé tegye.