A FORGALMAZÁSI, ÜGYNÖKI ÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI VERSENYSZABÁLYOK VÁLTOZÁS ELŐTT ÁLLNAK IV.

Miről van szó?

A vertikális megállapodások gyakran nagyszámú rendelkezést tartalmaznak, amelyek a vertikális kapcsolatok különböző aspektusait szabályozzák. Az EU versenyszabályai azonban előírják, hogy bizonyos rendelkezések nem képezhetik a forgalmazási megállapodások részét, mivel azok megengedhetetlen mértékben korlátozzák a versenyt. Ezek az úgynevezett „különösen súlyos korlátozások”. Ezek a különösen súlyos korlátozások nem írhatók elő sem közvetlenül, sem közvetve, amely esetben az értékelés összetettebb ugyan, de az eredmény azonos.

Valamely különösen súlyos korlátozásnak a vertikális megállapodásba történő belefoglalása azt eredményezi, hogy a csoportmentesség már nem alkalmazható a megállapodás egészére. Ebben az esetben a megállapodás továbbra is részesülhet az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése szerinti egyedi mentességben, azonban a különösen súlyos korlátozások vonatkozásában fennáll az a megdönthető vélelem, hogy azok nem felelnek meg e rendelkezésben előírt feltételeknek. Következésképpen az egyedi mentesség megszerzése különösen nagy kihívást jelent, és csak kivételes körülmények között fordul elő. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyakorlati szakemberek pontosan értsék, hogy mik ezek a különösen súlyos korlátozások, és így elkerülhessék azokat a vertikális megállapodások megszövegezésekor.

Jelenleg mi a helyzet?

A jelenleg hatályos vertikális csoportmentességi rendelet rendszere szerint a korlátozások öt fajtája minősül különösen súlyos korlátozásnak, amely alkalmazhatatlanná teszi a csoportmentességet. Ezeket a jelenleg hatályos vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikke sorolja fel:

Először, a vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikkének a) pontja tiltja a vevő azon képességének korlátozását, hogy saját eladási árát megállapítsa, amely a viszonteladási ár rögzítéseként (resale price maintenance, RPM) ismert. Ez magában foglalja mind a rögzített, mind a minimális viszonteladási árat, valamint a rögzített vagy minimális árrés alkalmazását.

Másodszor, a vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikkének b) pontja tiltja a területi vagy vevőkorlátozásokat (bizonyos kivételekkel). Mivel az internet lehetővé teszi a forgalmazó számára, hogy nagyobb számú és sokféle vásárlót érjen el a hagyományosabb értékesítési módokhoz képest, az Európai Bizottság számos korlátozást mérlegel az internetes értékesítési korlátozások alkalmazására, sőt, bizonyos esetekben a különösen súlyos korlátozásokra vonatkozóan is (lásd a vertikális iránymutatás 52. cikkét). Az ilyen különösen súlyos korlátozások egyik példája a kettős árképzés, azaz azon megállapodás, amely szerint a forgalmazónak az online viszonteladásra szánt termékekért magasabb árat kell fizetnie, mint amennyit az offline viszonteladásra szánt termékekért fizet.

Harmadszor, a vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikkének c) pontja tiltja valamely szelektív forgalmazási rendszer tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítések korlátozását. Az internetes értékesítés kapcsán az Európai Bizottság ismét kijelentette (lásd: vertikális iránymutatás 56. cikk), hogy különösen súlyos korlátozásnak minősül minden olyan kötelezettség, amely eltántorítja a szelektív forgalmazási rendszer tagjait az internet használatától azzal, hogy az offline értékesítésre előírt kritériumokkal összességében meg nem egyező kritériumokat ír elő az online értékesítés vonatkozásában.

Negyedszer, a vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikkének d) pontja tiltja a szelektív forgalmazási rendszeren belül, a forgalmazók között végrehajtott keresztszállítások korlátozását.

Végül, a vertikális csoportmentességi rendelet 4. cikkének e) pontja tiltja az olyan korlátozást, amely abban korlátozza a szállítót, hogy az összetevőket pótalkatrészként értékesítse a végső felhasználóknak, javítóműhelyeknek vagy más szolgáltatóknak, amelyeket a vevő nem bízott meg áruinak javításával, illetve karbantartásával.

Mi lesz a jövő 2022. június 1. után?

Mindenekelőtt az új vertikális csoportmentességi rendeletre és a vertikális iránymutatásra vonatkozó jelenlegi javaslatok tartalmaznak bizonyos változtatásokat a rendszert illetően, de általánosságban a 4. cikk szerinti különösen súlyos korlátozások felsorolása nagyrészt változatlan marad.

A vertikális csoportmentességi rendelet tervezetében a 4. cikk a) pontja megmarad. Így az RPM-re vonatkozó alapvető szabályokat továbbra is alkalmazni kell majd. Mindazonáltal az új vertikális iránymutatásra vonatkozó javaslatok változtatásokat vezetnek be az árak ellenőrzése, a teljesítési szerződések és a minimális meghirdetett árak politikája vonatkozásában. Ha tudni szeretné, hogy nagy valószínűség szerint milyen változások érintik majd a vertikális csoportmentességi rendelet rendszerét, akkor kérjük olvassa el az egyéb cikkeinket is.

Mivel az online értékesítés egyre fontosabbá válik, az Európai Bizottság továbbra is figyelmet fordít az online környezetre, és bizonyos változtatásokat eszközöl a jelenlegi rendszeren annak érdekében, hogy ez az értékesítési csatorna még inkább elérhető legyen. Az új vertikális iránymutatásra vonatkozó jelenlegi javaslatok érdekes változást hoznak a kettős árképzés megközelítését illetően, mivel az Európai Bizottság szerint a kettős árképzési megállapodások bizonyos körülmények között részesülhetnek a vertikális csoportmentességi rendelet nyújtotta „biztonságos kikötő” védelmében. Ha többet szeretne tudni, ne mulassza el áttanulmányozni a további erről szóló írásokat. Az egyenértékűség elvét illetően is úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság új irányba mozdul el azzal, hogy az internethasználat tényleges korlátozására összpontosít. A vertikális iránymutatásra vonatkozó jelenlegi javaslatokban a hibrid forgalmazási forgatókönyvekre vonatkozó egyenértékűségi tesztet megszüntették. Ez a téma a egy későbbi cikkben kerül részleteseben terítékre.

A területi vagy vevőkorlátozások kizárólagos forgalmazási megállapodásban történő előírásának feltételeit korszerűsítették (lásd: a vertikális csoportmentességi rendelet tervezetének 4. cikke b) pontjának (i) alpontja) annak érdekében, hogy vonzóbbá és a gyakorlatban könnyebben alkalmazhatóvá tegyék ezt a kivételt. A változások magukban foglalják a megosztott kizárólagosság lehetőségét, a párhuzamos előírás követelményének esetleges eltörlését, valamint az aktív értékesítési korlátozások áthárítását a vevő vásárlóira. Mindezen változások meglehetősen technikai jellegűek, amelyekről pontosabban a későbbiekben még lesz szó . Ha ez a téma érdekli Önt, tekintse át a DLC visszaszámlálás ezen anyagait.

Mi a helyzet a gyakorlatban?

Két témakör egyértelműen szétválasztható, nevezetesen azok a kérdések, amelyek vonatkozásában a jelenlegi rendszer nagyrészt változatlan marad, illetve azok, amelyek kapcsán az új szabályok valószínűleg változást hoznak majd.

Az első kategóriába tartozó legfontosabb téma az RPM és a szelektív forgalmazás.

A második kategóriába tartozik az online értékesítésre alkalmazandó rendszer, valamint a kizárólagos forgalmazók védelme az aktív értékesítéssel szemben.

Hogyan értékeljük a helyzetet?

Nem igazán egyértelmű. hogy a javasolt új szabályok milyen mértékű jogbiztonságot teremtenek. Ez részben annak tudható be, hogy a rendelettervezetben szereplő egyes különösen súlyos korlátozások meghatározása nem mindig áll összhangban az iránymutatás tervezetében foglaltakkal. Amint azt Ön is látni fogja, az ördög gyakran a részletekben rejlik. A DLC visszaszámlálás egyéb cikkei foglalkoznak részletesebben a valószínűsíthető változások gyakorlati következményeivel, illetve felvázolják a bizonytalan területeket.

A végleges felülvizsgált vertikális csoportmentességi rendelet a tervek szerint 2022. június 1-én lép hatályba.

Többet szeretne megtudni? Maradjon velünk… 2022. június 1-hez közeledve célunk az, hogy rendszeresen friss információkkal szolgáljunk Önnek, és rendelkezésére bocsássuk azokat a szükséges jogi ismereteket, amelyek segítségével teljes mértékben felkészítheti vállalkozását a jövőre. Kérjük, keresse fel a Distribution Law Center felületét (www.distributionlawcenter.com) és LinkedIn oldalunkat is, ahol lényegesen több információt talál a vertikális megállapodásokra irányadó jogszabályokról, mind a versenyjog, mind a kereskedelmi jog területén. EGT-szerte 27 szakértő csapat keményen dolgozik azon, hogy a felületet az Ön legkedveltebb információforrásává és útmutatást nyújtó segítőjévé tegye.