Erősödik az EPO nyomása a videokonferenciák alkalmazásának irányában, ám úgy tűnik, túllő a célon

Egyre élesebb kritikák fogalmazódnak meg az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Kibővített Fellebbviteli Tanácsával (Enlarged Board of Appeal - EBA) szemben a videokonferenciák (ViCo) keretein belül tartott szóbeli eljárásokra vonatkozó előterjesztés (G1/21) ügyében eljáró tanács elnökének személye miatt, a pártatlanság hiánya okán. Szentpéteri Zsolt, az SBGK Szabadalmi Ügyvivők Iroda vezetőjének írása.

Hogy a jelen helyzetet pontosan megértsük, meg kell vizsgálnunk magát a G1/21 előterjesztést, illetve annak hátterét.

Maga a G1/21 előterjesztés az EPO 3.5.02 Fellebbviteli Tanácsának (Board of Appeal - BoA) T 1807/15 számú döntésén alapul. Az eljárásban vitatták a ViCo alkalmazásának jogszerűségét a felek esetleges beleegyezése hiányában, tekintettel arra, hogy egy ilyen eljárás sértheti a felek meghallgatáshoz való alapvető jogát. Érdekes mozzanata volt az ügynek, hogy a ViCo jogszerűségét nem a Kérelmezett vitatta. Nem megszokott ugyanis az ilyen előterjesztés a kérelmezői oldalon, szemben a kérelmezetti oldallal, ahol az előterjesztés esetleges időhúzó hatása stratégiai és gazdasági előnyt jelenthet a megsemmisíteni kívánt szabadalom hosszabb érvényességének köszönhetően. További érdekessége az ügynek, hogy bár a Kérelmező képviselője az EBA-hoz való felterjesztésre vonatkozó kérelmét - ügyfele állítólagos kérésének megfelelően - később visszavonta, az ügy jelentőségére való tekintettel a BoA saját hatáskörében eljárva a kérdést mégis felterjesztette az EBA-hoz.

A teljesség igénye nélkül, az eljárásnak az előterjesztés szempontjából leglényegesebb elemeire kitérve, Kérelmező érvelésében kifejtette, hogy a szóbeli tárgyalások ViCo keretén belül történő lefolytatása sérti a felek meghallgatáshoz és tisztességes, illetve méltányos tárgyaláshoz való jogát, tekintettel a szóbeli tárgyaláson alkalmazott technikai háttér stabilitási problémáira. A BoA ezzel az állásponttal részben egyetértett, amikor megjegyezte, hogy különösen a ViCo során használt hálózatok instabilitása megnehezítheti - szélsőséges esetben akár meg is akadályozhatja - a megfelelő ViCo platformhoz történő csatlakozást, illetve a video- és hangátvitel elégtelenségében vagy akár teljes kiesésében is megnyilvánulhat, és így egyértelműnek tűnik, hogy a problémával szembesülő fél meghallgatáshoz való joga sérülhet. Ugyanakkor kifejezte abbéli véleményét is, miszerint ez nem azt jelenti, hogy a meghallgatáshoz való jog általánosságban kizárná a ViCo technológia alkalmazásának lehetőségét, hiszen a tanács bármely a ViCo rendszerben tapasztalható hiba esetén közbeléphet. A megfelelő intézkedések alkalmazásával, így például az érintett fél újracsatlakozásának biztosításával vagy akár a meghallgatás félbeszakításával teljes mértékben megszüntethető a meghallgatáshoz való jog sérelmének esélye.

A Kérelmező továbbá arra is hivatkozott, hogy a szóbeli eljárások ViCo rendszerben történő lefolytatása ellentétes az EPC 116. cikkének (4) bekezdésével, amely a BoA és az EBA előtt folyó eljárások nyilvánosságáról rendelkezik, azonban ezzel a megállapítással a BoA nem értett egyet. Álláspontja szerint ugyanis az EPO megtett minden szükséges intézkedést a nyilvánosság kellő biztosítására (ld. az EPO elnökének 2020. november 10-én kelt határozatát ("Decision of the President of the European Patent Office dated 10 November 2020 concerning the modification and extension of the pilot project for oral proceedings by videoconference before opposition divisions") amelynek 5. cikke rendelkezik a szóbeli eljárások nyilvánosságáról). Rámutatott továbbá arra is, hogy Kérelmező azon kifogása, amely szerint egy ViCo-n elhangzott szóbeli előadás nem tekinthető ekvivalensnek egy személyes meghallgatáson elhangzó előadással, nem vonatkozik a nyilvánosságnak tekintendő csoport tagjaira.

Számos egyéb szempont, valamint maga a BoA esetjog alapos tanulmányozását követően a BoA úgy döntött, hogy a következő kérdést terjeszti az EBA elé:

"Összeegyeztethető-e a ViCo formájában lebonyolított szóbeli eljárás az EPC 116. cikkének (1) bekezdésében foglalt szóbeli eljáráshoz való joggal abban az esetben, ha az eljárás nem minden résztvevője egyezik bele a ViCo formájában lebonyolított szóbeli eljárással?"

Az előterjesztés érthető okokból komoly aggályokat vetett fel a BoA-k előtt hosszú ideje függőben lévő ügyek résztvevői körében, mivel feltételezhető volt, hogy az előterjesztés következtében az eljárások lefolytatása csak további jelentős késedelem mellett lehetséges. Egy olyan nemkívánatos helyzet állhat ugyanis elő, hogy a BoA-k olyan ügyeket tárgyalnak, amelyeket egy későbbi EBA döntés törvénytelennek ítélhet. A helyzet tisztázása érdekében az EPO 2021. március 24-én közzétett közleményében ("Notice from the European Patent Office dated 24 March 2021 concerning the conduct of oral proceedings in examination and opposition in view of referral G1/21") az EPO elnökének döntése alapján a joghoz való hozzáférés és az EPO működésének biztosítása érdekében a vizsgálati és felszólalási részlegek előtt folyó eljárások továbbra is ViCo keretein belül kerülnek lebonyolításra az EPO elnökének fent említett 2020. november 10-én kelt döntése alapján, a felek beleegyezésének szükségessége nélkül. A március 24-i közlemény alapján az abban foglaltak azonnali hatállyal érvényesek, mindaddig, amíg az EBA döntése a G1/21 előterjesztés ügyében meg nem születik.

Az előzményekre kitérve, a COVID-19 járvány következtében fellépő fertőzésveszély és utazási nehézségek miatt jelentősen megnövekedett ügyhátralék csökkentése érdekében az EPO 2020-ban áttért a BoA előtti eljárások ViCo formájában történő lebonyolítására. Azonban az EPO a járványhelyzet nyújtotta lehetőségeket kihasználva hosszútávú digitális stratégiájának előmozdítása érdekében a BoA-k említett gyakorlatára támaszkodva jelenleg egy olyan rendszer alapjait kívánja lefektetni, amely a szóbeli tárgyalások lebonyolítására a járványhelyzet után is ab ovo a ViCo-rendszert alkalmazná ("ViCo by default").

Ennek a célnak a megvalósítása érdekében egy meglepően rövid ideig tartó konzultációt követően a BoA-k eljárásrendjébe (Rules of Procedure of the Boards of Appeal - RPBA) egy új 15a cikket illesztettek, amely gyakorlatilag szabadkezet biztosít a BoA-k számára a ViCo rendszer alkalmazása tekintetében. Az említett cikk szerint ugyanis a BoA bármely olyan esetben a ViCo keretein belül folytathat le egy szóbeli eljárást, amely esetben a BoA "helyénvalónak tartja, hogy így járjon el". Az új 15a cikket az EPO Adminisztratív Tanácsa 2021. március 23-án fogadta el, és a szabályozás 2021. április 1-jén lépett érvénybe.

Bár maga a határozat, amely szerint a fenti kérdést, az EBA elé terjesztik, csak rövid ideje született meg, az EBA a felterjesztésre rendkívül gyorsan reagált, és az előterjesztés tárgyalási napját 2021. május 28-ra tűzte ki, míg az üggyel kapcsolatos vélemények előterjesztésének határidejeként április 28-át állapította meg. A rövid határidő ismét csak korlátozott véleményezésre ad lehetőséget és az ügy esetleges kimenetelével kapcsolatban az is sokat elárul, hogy a kérdéses tárgyalást is ViCo keretein belül bonyolítják le.

Az EPO-nak a járványhelyzet alatti eljárásrendjével, illetve a fent említett legfrissebb fejleményekkel kapcsolatosan azonban egyre komolyabb aggályok fogalmazódnak meg, amelyek immár nem csupán a nagyon közeli tárgyalási és véleményezési határidőre hanem az EBA döntésre kijelölt tagjainak személyével kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségre is irányulnak.

Elgondolkodtató tény, hogy több, súlyos érveket felsorakoztató anonim észrevétel is benyújtásra került alig pár nappal az előterjesztés tárgyalására kijelölt EBA tanács összetételének nyilvánosságra hozatalát követően. Kifejezetten megkérdőjelezik a kérdéses tanács elfogulatlanságát, és különösen kifogásolják Carl Josefssonnak - az EPO Fellebbviteli Tanácsai elnökének - a G1/21 előterjesztést elbíráló tanács elnöki tisztségében való megjelenését. Az észrevételek alapvetően az EPC 24. cikkére hivatkoznak, amely szerint az EBA tagjai nem vehetnek részt olyan eljárásokban, amelyekben személyesen is érintettek lehetnek. Az észrevételek minden valószínűség szerint jogosak, hiszen Carl Josefsson egyben a fent említett RPBA 15a cikk értelmi szerzője, akinek már több, a kérdéses cikk elfogadását támogató álláspontja is nyilvánosságra került. (Az ügyben legrelevánsabb nyilatkozata szerint: "A Fellebbviteli Tanácsok Elnöke javasolja, hogy a Fellebbviteli Tanácsok Bizottsága fogadja el a Fellebbviteli Tanácsok Eljárásrendjének módosítását [...] A módosítások magukba foglalják egy új 15a cikk beillesztését, amely egyértelművé teszi, hogy a Fellebbviteli Tanácsok az EPC 116. cikke szerinti szóbeli eljárásokat lefolytathatják videokonferencia keretein belül.")

Ez tehát azt jelenti, hogy a Carl Josefsson személyében a tanácsban egy olyan személy kapna helyet tanácselnökként, akinek döntési joga lenne egy saját maga által megalkotott, javasolt és támogatott cikk jogszerűségének megítélésével kapcsolatban, amely ténylegesen ellentétesnek tűnik az EPC 24. cikkében foglaltakkal. Az észrevétel benyújtója határozottan erre az álláspontra helyezkedik, amikor azt állítja, hogy Carl Josefssonnak személyes érdekei fűződnek ahhoz, hogy a saját maga által megalkotott RPBA 15a cikket az EBA ne minősítse jogsértőnek, többek között azért sem, mert például szakmai presztízse jelentős mértékben csökkenhetne az előterjesztésben szereplő kérdésre adott nemleges válasz esetén. Ebben az esetben ugyanis arra a következtetésre juthatnánk, hogy Carl Josefsson egy törvénytelen cikket alkotott és fogadtatott el a Fellebbviteli Tanácsok Bizottságában.

A helyzet komolyságát egyértelműen jelzi, hogy az ügyben megszólalt az epi (European Patent Institute) is. Az epi az EPO előtti professzionális képviselőket tömörítő szervezet, tagsága mintegy 13.000 európai szabadalmi ügyvivőből áll. Bár a tagság körében egy nemrégiben lefolytatott közvéleménykutatás szerint a ViCo megítélésével és a járványhelyzetet követően kötelezővé tételével vagy új standarddá minősítésével kapcsolatos vélemények eltérőek, a jelen helyzetben feltételezhető összeférhetetlenség ügyében az epi egységes álláspontot képvisel. Ezt támasztja alá Francis Leyder epi elnök Carl Josefssonhoz intézett levele, amelyben jelzi, hogy az epi-t aggasztja a helyzet és szorosan nyomon követi az eseményeket. Francis Leyder legfontosabb üzenete Carl Joseffson felé azonban az, hogy "az EBA-nak nem elég pusztán pártatlannak lennie, annak is kell tűnnie", amely már önmagában egyértelmű utalás arra vonatkozóan, hogy az epi milyen lépéseket vár az aggályos összetételű EBA tanács jelenlegi elnökétől. Ha ez nem lenne elég, a kérdéses levél (az EPC 24. cikkével összhangban) határozottan állást foglal amellett, hogy egyetlen olyan személy sem vehet részt a tanács munkájában, aki az RPBA 15a cikk megalkotásában vagy elfogadásában részt vett, mert ezek a személyek részrehajlóak lehetnek egy a 15a cikkel esetlegesen konzisztens vélemény kialakítása során. Ezen túlmenően az epi elnöke által jegyzett levél javaslatot tesz arra is, hogy a tanács tagjai között ne szerepelhessenek azok sem, akik részt vettek annak a 2020. december 15-i közleménynek a kidolgozásában ("Oral proceedings before the Boards of Appeal – continuation of the measures adopted due to the coronavirus (COVID-19) pandemic and revised practice on oral proceedings by VICO"), amely rögzíti, hogy a BoA-k már 2021. január 1-től jogosultak a szóbeli tárgyalások ViCo keretein belül történő lebonyolítására a résztvevő felek beleegyezése nélkül is, mivel az RPBA 15a cikk pusztán egy a már eddig is fennálló lehetőség körüli jogbizonytalanságot hivatott tisztázni.

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy az eddigi észrevételek, figyelmeztetések és javaslatok célt érnek-e, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az eljáró tanács összetétele akár változatlan is maradhat, és így egy a 15a cikk fennmaradását támogató döntés születhet, amely hosszú távon akár komolyabb konfliktusokat is okozhat az EPO és a képviselői oldal amúgy sem mindig felhőtlen viszonyában. Csak a remény maradt tehát, hogy a szent keze ezúttal a megfelelő irányba hajlik.