A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági helyzet
értelemszerűen kihat a járvány kitörése előtt megkötött szerződések
teljesítésére, jelentősen megnehezítve, sőt, sok esetben akár a
szerződésszerű teljesítést is lehetetlenné téve. Mindez a
közbeszerzési szerződések teljesítésére is hatással lesz: beszállítói
nehézségek, az áruszállítás akadozása, áremelkedés, munkaerőhiány,
késedelem a nyertes ajánlattevő oldalán, a megrendelői prioritások,
igények változása, források elvesztése, átstrukturálás az ajánlatkérő
oldalán – ezekről is szól dr. Tószegi Renáta ügyvéd, felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó cikke.
A közbeszerzési szerződések alapvetően polgári jogi szerződések, így például a késedelem, hibás teljesítés, vis major esetei és az ezekre irányadó szabályok ugyanúgy alkalmazandók e szerződések vonatkozásában is.
Nagy különbséget jelent viszont, hogy a közbeszerzési szerződések esetében a felek szerződéses szabadsága korlátozott, és a szerződések teljesítése nemcsak a szerződő felekre tartozik, hanem azok teljesítését harmadik személyek is ellenőrzik, és a szerződéstől való eltérés komoly jogkövetkezményekkel járhat.
A szerződéstől - akár a felek számára csekély mértékben - eltérő teljesítést pedig a Közbeszerzési Hatóság utólag könnyen minősítheti meg nem engedett szerződésmódosításnak, amely komoly bírságot von maga után. Emellett a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elve az ajánlatkérőkre többletterheket is ró a felelősség alóli mentesítés, kötbérérvényesítés körében, amely szintén korlátozza a szerződéses szabadságot.
A kialakult helyzet kezelése szerződésmódosítás útján
A fentiek alapján fontos, hogy amennyiben a szerződés teljesítésével kapcsolatban már látható, hogy a szerződés szerinti teljesítés nem lesz lehetséges, úgy a felek próbálják meg szerződésmódosítással rendezni a helyzetet.
A közbeszerzési szerződések módosítására speciális szabályok vonatkoznak, a felek nem élhetnek ezzel a lehetőséggel korlátlanul, csak a közbeszerzési törvény által meghatározott esetekben. Alaposan meg kell vizsgálni tehát, hogy a törvényben taxatíve meghatározott módosítási esetek között találunk-e olyat, amely a mi esetünkre alkalmazható.
Nyilvánvalóan az általános 10 százalékos (építési beruházás esetében 15 százalékos) szabály alkalmazása a legegyszerűbb, ha van rá lehetőség. Eszerint ugyanis a közbeszerzési szerződés minden további feltétel vizsgálata nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem
a)az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;
b)szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10 százalékát, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15 százalékát;
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
A koronavírus okozta társadalmi és gazdasági helyzet ugyanakkor vélhetően a legtöbb szerződés teljesítése körében komolyabb módosítást igényel, mint amit a fenti szabály lehetővé tesz (akár a módosítás értékét tekintve, akár azt, hogy a módosítás nem az ellenértéket érinti, hanem például a teljesítési határidőt). Ebben az esetben alaposabb vizsgálatba kell fogni, hogy a megengedett módosítási esetek alkalmazhatók lesznek-e.
Az előre nem láthatóság esete
A törvényben felsorolt esetek közül az előre nem láthatóság esete lesz az, amely leginkább szóba jöhet a jelenlegi helyzetben. A jogszabály lehetőséget ad a közbeszerzési szerződés módosítására a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
b) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
c) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát.
A koronavírus okozta világjárvány önmagában olyan körülmény, amelyet egy, a vírus megjelenése előtt megkötött szerződés esetében a felek nyilván nem láthattak előre, így amennyiben a másik két feltétel fennáll, ez a módosítási ok megfelelő lehet, abban az esetben, amennyiben a szerződésszerű teljesítés emiatt tényleg nem lenne lehetséges.
Nem lehet azonban azt mondani, hogy automatikusan alkalmazni lehetne, például amennyiben a szerződő fél egyik beszállítója a járvány miatt nem tud határidőben teljesíteni, de a szerződő félnek lenne lehetősége helyette mást találni, akár az eredeti feltételek mellett, akkor a módosítás nem tekinthető szükségesnek. A kérdés megítélése tehát sosem egyszerű, éppen ezért érdemes a módosítási folyamatba közbeszerzési jogban jártas szakértő segítségét kérni.
A fenti eseteken túl persze lehet vizsgálni továbbá, hogy a közbeszerzési szerződés módosításának egyéb megengedett esetei (az eredeti szerződésben előre meghatározott módosítás esete, a kiegészítő beszerzésre vonatkozó szabályok, illetve a nem lényeges módosítás esete) alkalmazhatók-e. Véleményem szerint ugyanakkor a jelen gazdasági helyzet jellemzően nem ezek körébe eső eseteket fog eredményezni, illetve tipikusan olyan szerződéses feltételek módosítása lesz szükséges, amelyek közbeszerzési szempontból lényegesnek minősülnek.
Alvállalkozók cseréjével kapcsolatos problémák
Sokszor előfordul, hogy a teljesítéssel kapcsolatos probléma nem a szerződő félnél, hanem egyik alvállalkozójánál merül fel, például az alvállalkozó nem teljesít megfelelően, késedelembe esik, az sem kizárt, hogy a gazdasági válság következtében végelszámolás, felszámolás alá kerül, amely veszélybe sodorja a szerződés teljesítését is.
Tekintettel arra, hogy a fővállalkozó az érintett alvállalkozó teljesítéséért sajátjaként felel, illetve az alvállalkozói teljesítés szükséges a fővállalkozó teljesítéséhez, a szerződő félnek elemi érdeke, hogy az alvállalkozói teljesítéssel kapcsolatos probléma esetén idejében fellépjen, akár az alvállalkozó cseréjével. Az érintett alvállalkozó cseréje a közbeszerzési szerződések esetében is lehetséges, ugyanakkor arra speciális szabályok vonatkoznak.
Minden esetben figyelni kell arra, hogy az alvállalkozókat az ajánlatkérő fél felé be kell jelenteni, mégpedig a teljesítést megelőzően, és ugyanígy van ez a cseréjük esetében is. Amennyiben az érintett alvállalkozó alkalmasságát is igazolta a közbeszerzési eljárás során, úgy a csere következtében ugyanúgy meg kell felelnie az alkalmassági feltételeknek.
(A cikk szerkesztett változata elsőként az Origo Jog rovatában jelent meg 2020. május 5-én.)