Új Védjegytörvény
A Magyar Közlöny 2018. november 8-i, 170. számában megjelent az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2018. évi LXVII. törvény, amelynek rendelkezései 2019. január 1-jével lépnek hatályba.
Irodánk számos tagja a jogalkotási folyamat során is már részese lehetett az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő törvénymódosítási folyamatnak, amelyeknek köszönhetően a jogalkotó - az ügyfelek helyzetét és érdekeit is megjelenítő, valamint azt védő -, egy átfogóbb képet kaphatott a törvényjavaslat előkészítése során. Az uniós és egyéb nemzetközi jogharmonizációs követelmények mellett az egyes iparjogvédelmi törvényekkel kapcsolatban, így elsősorban a hatályos Védjegytörvény alkalmazása során a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve felmerült az igény a védjegyeljárások szabályainak korrekciójára, összhangba hozatalára, amelyet az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat megfelelően rendez. Továbbá az elfogadott javaslat beemeli a Védjegytörvénybe az elektronikus ügyintézési kötelezettségről szóló jogszabályból eredő kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezéseket, amely várhatóan szintén jelentős hatással lesz Irodánk munkájára.
Az elfogadott javaslat általi legfontosabb, legjelentősebb változások közé tartozik a védjegyoltalmakra bejelentett megjelölések grafikai ábrázolhatóság követelményének eltörlése. Ennek köszönhetően, a bejelentőnek a jövőben lehetősége nyílik a védeni kívánt megjelöléseket bármely technika alkalmazásával benyújtani, így akár hangfájlok vagy videófájlok formájában is. Ezzel a jelenleg hatályban lévő rendelkezésektől eltérően, többféle megjelölés is oltalomban lesz részesíthető. Azonban fontos kiemelni, hogy az így lajstromozásra kerülő megjelölések jogosultjait megillető oltalom tárgya a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság számára is pontosan meghatározható kell, hogy legyen.
Ezenfelül a jogharmonizációnak való megfelelés érdekében változás lesz január 1-jétől, hogy újraszabályozásra kerültek a feltétlen és viszonylagos kizáró okok a védjegybejelentések kapcsán. Hatályon kívül helyezték többek között a lejárt védjegyek más megjelölések lajstromozását gátló, kétéves „utóhatását”.
Továbbá, tartalmi oldalról is kiegészítésre kerültek a védjegyoltalmak, hiszen az oltalomból eredő jogok és azok érvényesítése terén új bitorlási magatartásként megjelenik a védjegynek összehasonlító reklámban történő jogellenes használata mellett a védjegy kereskedelmi névben vagy cégnévben megvalósított használata. Mindazonáltal az elfogadott javaslat az eddigieknél részletesebben szabályozza a kizárólagos használati jog sérelme esetén alkalmazható következményeket. Érdemi változtatásokat eszközöl a javaslat a védjegybitorlási perekkel kapcsolatosan is, különösen a továbbhasználati jog és a használat hiánya, mint védekezés tekintetében, valamint módosítja a védjegy használójának perbeli legitimációját a védjegybitorlási per(indítás) kapcsán.
A védjegy használójával szemben is új rendelkezésekkel találkozhatunk a javaslatban, miszerint kiterjedtebb lehetőségei lesznek a védjegyoltalom jogosultjának, amennyiben a használati szerződés (licencszerződés) meghatározott feltételeit a használó megsérti.
A fentiek mellett az elfogadott javaslat érinti a védjegyek megújítására irányuló eljárás szabályait valamint a védjegyoltalom megszűnésének eseteit is, azaz két olyan területet ahol ügyfeleink és Irodánk érdekei és feladatai hangsúlyozottan megjelennek.
A Védjegytörvény módosításáról írt cikksorozatunkat figyelemmel követhetik az Origo oldalon is ahol bővebb és az egyes, módosított területekre részletesen kiterjedő beszámolóval jelentkezünk majd több alkalommal is a közeljövőben.
Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2018. évi LXVII. törvény szövegét ezen a linken olvashatjuk:
